Prológus

Sziasztok! Hát meg hoztam a  Prológust, remélem már ez elnyeri a tetszéseteket! 
Jobb oldalt találhatjátok a szereplőket, illetve az információkat. Remélem páran fogtok majd kommentelni, ha nem tetszene a blog kérlek ne hagyj komit..! xx Lucy. 

Soha nem gondoltam volna, hogy egy ilyen lehetőséget kaphatok a világtól. 
Azt a levelet szorongattam a kezembe ami lehetőséget adott arra, hogy beutazzam a világot és a kedvenc sportomat űzzem, a táncot. 

"Kedves Ashley!
Elfogadtuk a jelentkezésedet az iskolánkba. Videóid meggyőztek minket, hogy érdemes bevennünk a tánccsapatunkba. Hétfőn szeretettel várunk az intézményünkbe, ami Londonba található, küldünk ki a reptérre érted egy taxit ami el fog hozni hozzánk, neked csak annyi a dolgod, hogy össze csomagolj 2 napra! Fontos, hogy legyen nálad tánc ruha és cipő! 
 Üdvözlettel: A Dance Schol igazgatója, Anne Clarks."

Nem sok embernek adatik meg, hogy bekerüljön ebbe az iskolába, de nekem úgy látszik, hogy a sors így akarta. Nagy mosollyal a számon léptem oda a szüleimhez, majd belekezdtem a mondandómba.

- Anya, apa, felvettek! - kezdtem el ugrálni, majd mikor "lenyugodtam" újra elkezdtem beszélni. - 2 nap múlva várnak a suliba, ha jól értelmeztem megakarnak élőbe is nézni engem.
- Drágám, ez csodás! Istenem, hogy lett az én kislányomból ilyen hamar nagy lány..! - kezdett el pityeregni anya.
- Jaj, Katy, ne sírj! Ash biztosan gyakran meg fog minket látógatni..! Gratulálók kicsim..! - ölelt meg apa.
- Apa, anya 2 napra megyek egyenlőre el! - nevettem. - Szeretlek titeket! - borultam a karjaikba. 
- Mi is téged drágám!

•Az indulás napján•

A bőröndömbe már mindent elpakoltam, már csak a búcsúzás volt hátra, sajnos anyáék nem tudtak elkísérni a reptérre, de talán jobb is, legalább nem látom a gépről azt, hogy anya zokog.
- Anya, apa, ha oda értem majd hívlak titeket, és ne aggódjatok, vigyázni fogok magamra! Szeretlek titeket.!
- Ajánlóm, hogy ezeket be is tartsd! Mi is szeretünk nagyon! - öleltük meg egymást a szüleimmel.
A családi pillanatot Mia törte meg az én legjobb barátnőm, aki hát mit ne mondjak berontott a házba..
- Sziasztok! Ash, indulhatunk? - mosolygott Mia, én pedig furcsán néztem rá. - U, hogy még a szüleid nem is mondták én is megyek veled! - mosolygott még jobban Mia. Én erre a szüleimnek küldtem egy "köszönöm" pillantást, , majd a végleges búcsú után elindultunk a reptérre, s onnan egyenest Londonba.